Jónás dörmögése

Könnyű neki!

Ő rendezi az idők járását,

ő igazítja a cethal menetrendjét is.

Könnyű neki! Csak leutánozza a

       régmúlt történéseit.

Én voltam az,

       aki nem akart Ninivébe menni,

       de menni kellett,

       mert ő kényszerített.

Igaz, nem bántam meg, bár az utazás

       nem volt éppen ínyemre való,

       három napig nem jó egy

       hatalmas cet gyomrában utazni.

Ninive szép, és érdekes város volt.

Nem gondoltam volna,

       hogy megmenekül.

De ő, miért pont harmadnapra jött elő?

Egyáltalán minek jött elő?

Egyszer rám is hivatkozott,

       s előre megmondta,

       hogy harmadnapra feltámad.

Tán én voltam a jel?

Az előre jelző jel?

Én, aki rühellte a prófétaságot?

Velem is beérte, nem restellte, hogy egy

       ilyen semmirekellő szolgácskája

       legyen előre jelző jele?

El kell süllyednem szégyenemben!

Emberek!

Nincs kéznél egy jófajta cethalatok?

"Amint Jónás próféta jel volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jel e nemzedék számára..." (Lk 11,30)

A választott nép történetében sok olyan esemény lelhető fel, mely előképként értékelhető a Messiás élettörténete szempontjából. Ezekkel az előképekkel készítette elő Isten a népet a Messiás fogadására.

Az előképek mellett a próféciák, azaz a jövendőben bekövetkező események megígérése volt még fontos, s a választott nép e próféciákat értette, Jézus kortársai meg beteljesülésüket tapasztalta.

Maga a zsidó húsvét (pászka) ünnepe is előkép és prófécia volt: a nép Egyiptomból való szabadulását ünnepelték e napon. A Megváltó, Jézus Krisztus, mint második Mózes, átvezeti új választott népét az ó-szövetségből az új-szövetségbe.

A húsvét ünnepe tehát egy új szövetség megkötésének ünnepe, melyben Isten az emberiséggel újból szerződő-partneri viszonyra lép. A megváltás, melyet Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával szerzett meg, új lehetőséget nyitott mindannyiunk számára.

A húsvét ünnepe vallási ünnep, mégis a polgári ünnepek közé is besoroltatott. Ugyanúgy, mint ahogy az emberek között is élnek olyanok is, kik lelkükben hordozzák az Istennel kötött új szövetség jelét, mint azt az ábra szemlélteti. És mint ahogy a nem vallásos ember is gazdagabb lesz egy vallási ünnep polgári szintű megünneplésében, ugyanúgy az egy közösségben élő emberek is gazdagodnak azáltal, hogy közöttük vallásos emberek is élnek. A gazdagodás lényege a sokféleség és sokszínűség szívet-lelket melengető adománya.

Ressurexit tertia die. Harmadnapra feltámadott. Ez a mondat kétezer év óta örömmel tölti el a sokmilliárd hívő ember lelkét, s ez az öröm sugárzik tovább mindazokra, akik velük kapcsolatba kerülnek.